A legfontosabb tisztázni, hogy miről is lesz szó a leggyakrabban ezen a blogon: igen, bringákról, ezen belül is VELOMOBILokról. A velomobil (amit gyakran fogok „veló”-nak rövidíteni, de nem összetévesztendő a több nyelvben használatos velo=bicikli jelentéssel) egy általában háromkerekű, egyszemélyes, emberi erővel hajtott burkolt fekvőkerékpár. Mindhárom általam felsorolt ismérvre egyaránt jellemző az általánosítás, ugyanis mindegyik alól találunk kivételeket. A velomobilok történetére most nem térnék ki, de számos járművet tekinthetünk előzményének, úgymint a Sinclair C5-ot, illetve a Car-Cycle-t, de sokkal régebbre is visszanyúlhatunk, például a Fantomhoz. Érdemes körülnézni a Microcar Museum és a Mochet.org oldalán. Nem nehéz rájönni, hogy az olajválság nagy lendületet adott az újabb modellek fejlesztéséhez, hiszen mindenféle olajszármazék helyett nem rossz, ha egy gép a magunkba tömött csokival, rakottkrumplival meg mondjuk mákosgubával megy :D

Azzal gondolom mindenki egyetért, hogy számít a kinézet, főleg ha újdonságról beszélünk. Alapvetően kétféle kialakítás létezik, a teljesen burkolt és az a változat, ami csak a testet takarja, a fej kilóg.

(1) Quest

(2) Leiba

Mindkét kialakításnak megvan a maga előnye, az előbbi így ténylegesen időjárásfüggetlen tud lenni, az utóbbi pedig jobb kilátást biztosít és párásodásmentes szélvédőt :-). S hogy mire emlékeztetnek ezek a szerkezetek? Az aerodinamikai előnyök kihasználása végett leginkább egy tojásra vagy cseppre kell hasonlítaniuk, szentimentálisabbaknak az 50-es évek Forma-1-es versenyautói juthatnak eszükbe, ahol a versenyző feje szintén kilátszik a burkolat alól (ez azóta is így van…).

(3) F1 versenyautó

Azonban nem elsősorban a sebesség a lényege, hanem, hogy közlekedni lehessen vele, nagyobb távokat megtenni és szárazon maradni – így juthatunk már-már autószerű élményekhez. Többféle kialakítást is láthatunk az alább felsorolt gépek között az egyszerűbbtől a szép dizájnosig, de az eddig legsikerültebb modellek sokak szerint az Aerorider, a Go-One és a Waw. A burkolat anyaga sem mellékes kérdés. A Go-One-nál például a legmodernebb technológiát használják és karbonból, az Allewedernél fémből készül a borírtás, de a legtöbben különféle műanyagokkal kísérleteznek.

A velomobilok tulajdonképpen az emberi erővel hajtott járművek, úgynevezett HPV-k (Human-Powered Vehicle) kategóriáján belül található, azonban nem titok, hogy szinte mindegyikbe lehet segédmotort építeni, vagy már eleve azzal érkezik, hiszen a nagyobb emelkedőket valószínűleg nehéz lenne külső segítség nélkül teljesíteni. Egyértelmű, hogy a velomobil a fekvőkerékpár által nyújtott előnyök továbbfejlesztése, azonban a gyári velók alapja nem egy fekvőtringa, hanem maga a héj alkotja a vázát. Így lehet megspórolni a fémváz súlyát és egy masszívabb, könnyebben formatervezhető szerkezetet kapunk. S hogy miért lett háromkerekű a velók többsége, miért a trike-okra hasonlítanak a fekvőkerékpárokon belül? Léteznek kétkerekű modellek is, ám azokkal inkább rekordokat lehet dönteni, nem a mindennapokban használni.

(4) Egy streamliner
 

A négy kerék meg már talán felesleges súlytöbblet lenne, hiszen hárommal sem kell egyensúlyozni. A háromkerekű megoldásnak is kétféle változata létezik, akárcsak a rekumbenseknél. A gyakoribb megoldás a tadpole elrendezés, amikor elöl van a két kerék és hátsót kell hajtani, viszont a delta elrendezésűeknek (elöl egy-hátul kettő kerék) előnye a magasabb építés, ami forgalomban nagyobb biztonságot adhat, hiszen jobban láthatóak vagyunk és jobban kilátunk. Egy nagyon ígéretes delta a Stormy Weather, formára és használhatóságra is megfelel az elvárható szintnek.

(5) Alleweder - tadpole elrendezésű


(6) Stormy Weather - delta elrendezésű

Az angol wikipédia velomobil szócikke szerint ezekkel a tulajdonságokkal kell rendelkeznie egy velónak:

• Legyen könnyű
• Jól lásson a vezető (előre – szélvédő -, valamint körbe 360 fokban)
• Könnyű irányíthatóság, megfelelő fékerő
• Legyen biztonságos egy esetleges ütközés alkalmával és rossz útburkolat esetén is
• Szellőzés biztosítása, beleértve a szélvédő párátlanítását is.
• Több sebességfokozat: egy járműnek, amely nehezebb, mint egy kerékpár, de jobb aerodinamikai tulajdonságokkal rendelkezik, nagyobb áttételtartományra van szüksége
• Aerodinamikai szempontból is legyen jó
• Megfelelő rugózás
• Megbízható működés
• A kerekeknek, fékeknek és a váltásnak szükségképpen erőteljesebb felépítésűnek kell lennie, mint egy pehelykönnyű kerékpáron
• A mindennapi bevásárlásokhoz elegendő csomagtér
• Alacsony zajszint: mind a vezető, mind a közlekedésbiztonság miatt
• Három vagy négy kerék a biztonság (stabilitás) miatt, főleg csúszós úton
• Könnyű be- és kiszállás
• Megfelelő világítás
• Legyen jól látható, észlelhető a közlekedés többi résztvevője számára is (lámpák, duda)
• Alacsony ár

Természetesen mindenről lesz szó részletesebben a továbbiakban, a burkolattól kezdve a meghajtási módokig, illetve a forgalombiztonságról is, azonban ami a legfontosabb szempont a vásárlóknak: az ÁR. Egyik modellt sem osztogatják ingyen, a legtöbb árából már egy új kisautót is vehetnénk, de a lelkes tulajdonosok számításai szerint, annyit meg lehet spórolni az üzemanyagon (jó-jó, tudom, egyre drágább a csoki és a mákosguba…) és egyéb fenntartási költségeken, hogy pár év alatt behozza az árát, ha automobil helyett velomobilt választunk.

Képek:
1,2,5: Flickr
3: Google
4: www.speedbikebgl.de
6: http://www.lightfootcycles.com/velo_proj.htm